multiblog.hu család tagja

Vendéglátás

Turizmus

Vendéglátás

Gasztronómia

A lenyűgöző helyek sorozatunk következő helyszíne a Bory-vár.

Bory-vár egy különleges épületcsoport Székesfehérvár Öreghegy városrészében, a Mária-völgyben, melyet Bory Jenő (1879–1959) székesfehérvári építész, szobrász- és festőművész nagyrészt egymaga épített és díszített évtizedeken át, emléket állítva a hitvesi szeretetnek és művészi álmainak. Bory a várat 1923-ban kezdte építeni és élete végéig dolgozott rajta. Az épület nem csak a Bory család otthona volt, hanem óriási műterem is az építész és felesége, Komócsin Ilona (1885–1974) festőművész alkotásai számára, de más neves festők és szobrászok műveit is megtaláljuk itt. Bory magát az épületet önálló műalkotásként tartotta számon.

Az Európa-szerte ismert épületegyüttes napjainkban az örök szerelem szimbólumaként és „a székesfehérvári Tádzs Mahal”-ként él a köztudatban. Turisták ezrei keresik föl minden évben. A Guinness Rekordok Könyve is jegyzi, mint a világ legnagyobb olyan épületét, melyet tulajdonképpen egyetlen ember alkotott.

1912-ben Bory Jenő a Székesfehérvárhoz tartozó Mária-völgyben megvásárolt egy egyholdnyi földet hétvégi teleknek, ahol kezdetben gyümölcsfák és szőlő között csak egy borospince és egy présház állt (Mária-völgy akkor még bőven külterületnek számított, mára azonban bekebelezte Öreghegy, Székesfehérvár legnagyobb kertvárosa). A présházat még abban az évben lakássá bővítette, mely fölött műtermet alakított ki. A vár építésébe csak az első világháború után kezdett, amikor sokasodó szobrászi megrendeléseinek honoráriumából erre is tudott költeni. Eleinte csak a helybéliek tudtak az építkezésről, majd 1934-ben a látogatók előtt is megnyitották a kapuit, ekkor vált országosan ismertté. Kezdetben maga a tulajdonos vezette körbe az érdeklődőket, mesélve a vár létrehozásáról és az egyes szakaszok építésének történetéről.

Az építést, a részletek állandó cizellálását, s a második világháború után a helyreállítási munkákat egészen haláláig folytatta. Többnyire egyedül, a két kezére hagyatkozva dolgozott, legfeljebb néhány alkalmi segítséget vett igénybe. Képzett építész volt, mégsem konkrét mérnöki rajzok, inkább a fantázia és az adott terepviszonyokhoz való alkalmazkodás irányították munkájában. A lassan fölnövő falak, tornyok formái, az általuk ölelt terek ugyanannak a művészi elképzelésnek lettek az eredményei, mint a szobrok, így a Bory-vár nem más, mint egy építészeti formákat és méreteket öltő szobrászati műalkotás.

Bory Jenő volt a tervező-építész, az építésvezető, a pallér és a kőműves is, aki segítőkkel, a hagyomány szerint 40 nyáron keresztül, folyamatosan bővítette, szépítette a várat. Valójában azonban 1923-tól 1959-es haláláig dolgozhatott csak a váron, viszont az utómunkálatok 1964-ig tartottak, tehát a Bory-vár építése mintegy 41 évet vett igénybe. Bory Jenőt halála után a műteremben ravatalozták föl.

A vár a kazamatától a legmagasabb tornyok tetejéig több mint 30 méter magas. Hét torony, harminc kisebb-nagyobb helyiség, köztük három műterem, mindenütt szobrok, képek, régiségek, műtárgyak. Érdekesség, hogy a vár alapanyaga beton, amely anyag alkalmazásában Bory Jenő úttörő volt. Ebből az anyagból készültek a kupolák, oszlopok, korlátok, lépcsők, ajtó-, és ablaktokok, medencék, díszkutak, de szobrok és domborművek is.

Kövessetek minket a facebookon is!

Itt Bloggerbirodalom épül!
Csatlakozz te is!